2009. december 23., szerda

Azt kívánom...


A hó utolsó nyomai is eltűntek ma reggelre...olyan, mint a Hamupipőkében: a varázslat nem tart örökké- sőt, ha jobban átgondolom kivételesen szerencsések voltunk,nem úgy mint Hamupipőke, hiszen a hótakaró tovább tartott mint csupán egyetlen éjszaka...az is igaz, hogy bár a varázslat a mesében csak pár órát tett természetfelettivé, a mese vége mégis jó lett, jobb mint bármilyen varázslat...de én Karácsonyra kívántam a havat...
a valóságban az kívánságok nem is teljesülnek?...lehet, hogy minden csak a mesékre érvényes? de ez butaság...mi értelme elhitetni a gyerekekkel, hogy az életben is így történik, ha nem igaz?...mégiscsak igaznak kell lennie! Az jutott eszembe, hogy talán a néni a templomból, a harmadik padból "ellenkívánt". Talán azért olvadt el a hó, mert ő azt kívánta, hogy olvadjon el, mert fáj a lába, és ha hó van, akkor jég is van és Karácsonykor nem tudna eljönni szentmisére...A kívánságok igenis teljesülnek, ennek így kell lennie...csak lehet, hogy valaki sokkal erősebben kíván mint én...ez lehet a titka...vagy, nagyobb szüksége van a kívánság teljesedésére mint nekem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése